Sótartó, szarusótartó, sóstülök

 1. A szarvasmarha szarvából, tülkéből fűrészelt edényféleség a só tárolására. Egyik formája a csonkakúphoz hasonló. A szarv végéből mintegy 10–12 cm hosszú darabot levágtak, hegyes végét lefűrészelték, s ha a lefűrészelt részig nem ért el a tülök üreges része, lyukat fúrtak bele. Ezután az aljának tágabb nyílását egy fakoronggal zárták el, felső szűkebb nyílásába pedig fadugót helyeztek. Másik formája úgy készült, hogy a szarv – rendesen a magyar ökör szarva – középső részéből mintegy 6–8 cm széles karikákat fűrészeltek, s ezeknek az egyik végébe szintén egy fakorongot helyeztek, ez lett a sótartó feneke, másik végébe kivehető, dugószerű fedelet. A harmadik típus az előbbitől abban különbözik, hogy nem hengeres, hanem lapított formája van. A szarukarikákat forró vízben megpuhították, s fából faragott formára húzták. A pásztorok ennek a lapított formának az előnyét azzal magyarázták, hogy kisebb helyet foglal el. Ez a forma a dunántúli pásztorok körében a múlt század dereka táján terjedt el. A sótartót a parasztok, a pásztorok, a vándorok egyaránt használták. Előnye volt, hogy a só nem nedvesedett meg benne. A polgári, ill. úri családok a második típust a són és paprikán kívül különböző fűszerek tartására is használták. Hasonló formájú szaruedénykében tubákot is tartottak. A sótartót a múlt század végén és e század elején nálunk már csak a pásztorok készítették és használták. A hortobágyi pásztorok a bekötött vagy bevarrott szűrujjban mindig magukkal vitték. – Az első típus az egész Alföldön, a Tiszántúlon és a Felföldön egyaránt ismert és elterjedt volt. A második és harmadik típus a Dunántúlra volt jellemző, majd a hortobágyi pásztorok körében is használták. A pásztorok mind a három típust díszítették. Az első típuson találjuk a legszegényebb díszítményt bevésve, néha beégetve, egy-egy név kezdőbetűjével, virággal, emberi alakkal stb. A második és harmadik típust → vésett díszítéssel, → karcolt díszítéssel és → spanyolozással díszítették. A díszítmények között a mértani formákat, a növényi ábrázolást, a pásztor- és betyáréletből vett jeleneteket, a vallásos és hazafias jelképeket egyformán megtaláljuk. A sótartók különböző díszítés nélküli és díszített formái az európai népeknél is ismertek és használatosak voltak. A második és harmadik típus legszebb példányai azokon a területeken alakultak ki, amelyeken a hosszú, fehér szarvú ún. magyar szarvasmarha tenyésztése volt elterjedve. 

2. A konyhasó tárolására a háztartásban álló és falra akasztható sótartókat használtak (→ fali sótartó lejjebb). Az előbbiek többnyire fából faragott hengeres edények, de előfordult élőfa üreges kinövéséből kialakított nyeles sótartó is. A falra akaszthatók fából, cserépből készült fedeles dobozok. Az asztali sótartók fából faragott, ill. esztergályozott apró fapoharak. A kettőspoharak egyik fele sótartó, másik felében borsot vagy paprikát tartanak. A deszkákból összeállított, kocka alakú, fedeles, falra akasztható sótartó is nagy múltú. Már a 14. sz.-ban használtak ilyet Budán, amint az egy kútleletből ismert. Ez a típus az → asztalosbútor általánossá válása után lett nagy számban ismert falun. A múlt század második felében a festett bútort használó vidékek nagy részén kedveltté váltak a helyi bútorfestő stílusban festett példányok, így pl. Kalotaszegen. – Irod. Haberlandt, M.–Haberlandt, A.: Die Völker Europas (Stuttgart, 1928); Madarassy László: Művészkedő magyar pásztorok (Bp., 1934); Bednarik, R.: Pastierske rezbárske uménie (Bratislava, 1956); Krüger, F.: Divagaciones sobre formas primitivas de saleros y de objetos afines (San Sebastian, 1962); Fél Edit–Hofer Tamás–K. Csilléry Klára: A magyar népművészet (Bp., 1969); Manga János: Magyar pásztorfaragások (Bp., 19722).

 

 

„Sóstülök” (Hódmezővásárhely, Csongrád m. 19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

 

Sótartó (Bánffyhunyad, v. Kolozs m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
 
 
Sótartó (Bikfalva, v. Háromszék m., 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum
 
 Sótartó (Kisanna, v. Bereg m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
 
Sótartó (Karancsság, Nógrád m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
Spanyolozott, karcolt díszítésű szaru sótartó (Baranya m., 1890) Bp. Néprajzi Múzeum
Spanyolozott, karcolt díszítésű szaru sótartó (Baranya m., 1890) Bp. Néprajzi Múzeum

Fali sótartó: egy darab fából faragott vagy esztergályozott, hengeres vagy hasáb, ritkábban kocka alakú, deszkalapokból összeállított, fedéllel ellátott, falra akasztható edény, amelyben a sót tartották. A tűzhely közelében a falon lógott, régebben a nyitott kémény alatt. Elülső részén gyakran egy vagy több vésett rozettával díszítették. Különböző formái Európa-szerte ismertek. Nálunk a fában bő vidékek faragói fakanalakkal és egyéb fatárgyakkal együtt a vásárokon árulták.

Fali sótartó (Buják, Nógrád m.)
Fali sótartó (Buják, Nógrád m.)
Fali kéregsótartó (Kisbacon, v. Udvarhely m., 1820 körül)
Fali kéregsótartó (Kisbacon, v. Udvarhely m., 1820 körül)
Faragott fali sótartó (Bélafalva, v. Háromaszék m.)
Faragott fali sótartó (Bélafalva, v. Háromaszék m.)
157. Fali sótartó
Fali sótartó (Nógrád m.)

 

Források:

MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON

Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz

 

A világ leghíresebb sótartója, Benvenuto Cellini (1500-1571) a nagy hírnévnek örvendő szobrász, aranyműves egyetlen olyan műve, melyről bizonyosan tudni vélik, hogy az ő alkotása. A “Saliera” (sótartó) néven ismert remekműnek a bécsi Kunsthistorisches Museum (Művészettörténeti Múzeum) Kincseskamra (Kunstkammer) nevű része ad otthont. Mintegy tíz éven át zárva tartott, de a közelmúltban…
A kép illusztráció- avar kori sótartó Ritka leleteket találtak a balatonudvari avar kori sírokban az idei ásatási szezonban. A temetőből előkerült különleges darabokat szerdán mutatták be sajtótájékoztatón a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. Az idén nyári feltárások során talált maradványok között volt például egy magas rangú vezető, akit szablyával együtt temettek…
Hollókő, egy kicsiny, pár száz fős település Nógrád megye szívében, Magyarország egyetlen faluja, mely az UNESCO világörökség listáján szerepel. A falu lakosai a mai napig őrzik hagyományaikat, a palóc tradíciókat.  Ebben az ófaluban található a műemlék templom szomszédságában a Ladócki féle látvány tárház, mely igen gazdag palóc területről származó néprajzi…