Sóval kapcsolatos magyar szólások és közmondások

  • (Olyan) nehéz, mint a só = olyan nehéz, hogy alig bírja az ember fölemelni.

  • Só a lyukamba! = a) némely labdajátékban az a gyerek mondja, aki játék közben elhagyja a helyét: senki se gurítson labdát az én kis földbe ásott gödrömbe;

  •                          b) (táj) ne üljön senki a helyemre!

  • Sóban van = súlyos beteg. (táj)

  • Egy sót, (egy) kenyeret eszik [egy són, (egy) kenyéren van v. él] vkivel =

  •                         a) közös háztartásban él vele;

  •                         b) jó barátságban van vele, a kenyeres pajtása. (nép)

  • Sót a fülébe, paprikát a szemébe! = (kiabálják a gyerekek a nyúl után). (táj) 

  • Sót vet a tűzre = csillapítja az indulatokat, békít. (táj)

  • (Mi)nálunk is sóval sóznak [Másutt is sóval sóznak a szakácsok] = másnak is van magához való esze. (rég)

  • Elég nehéz a só, ha drága = nehéz sora van a szegény embernek, ha drága pénzt kell a sóért fizetnie. (rég) 

  • Kinek sója, paprikája van, minden fűszerszáma van = a só és a paprika a legfontosabb ízesítő. (táj)

  • Könnyű a só, ha olcsó = ha olcsó a só, nem panaszkodnak a súlya miatt. (rég) 

  • Sok só lében, kevés só asszonyban tűrhetlen [tűrhetetlen] = a kedélytelen, fanyar, barátságtalan nők társasága épp annyira kellemetlen, mint amennyire nem szeretünk elsózott levest enni. (rég)

  • Áll, mint a sóbálvány = a meglepetéstől, megdöbbenéstől mozdulatlanul, megmerevedve, megdermedve áll vki. 

  • Sóbálvánnyá válik [változik v. mered v. dermed] = a meglepetéstől, megdöbbenéstől mozdulatlanná, némává dermed. 

  • Mehet a sóhivatalba = bárhová megy is, sehol sem segítenek rajta, sehol sem intézik el az ügyét. (biz)



O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások